Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke febr. 18-án az RMDSZ bukaresti székházában fogadta az SZDSZ Pető Iván pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét, amely többnapos látogatást tesz Romániában. A magyar kormánykoalíciós párt küldöttségében részt vesznek: dr. Eörsi Mátyás, az SZDSZ külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bretter Zoltán országgyűlési képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi titkára.
1997. április 9.
Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./
1997. április 10.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttsége Romániába látogatott. Az Eörsi Mátyás, a külpolitikai bizottsági elnök által vezette küldöttség látogatást tett az RMDSZ székházában is, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta. Eörsi Mátyás kijelentette, hogy az új román kormány felállása óta valóban nagyon sok és szép biztató nyilatkozat hangzott el a szerződés végrehajtását illetően, azonban az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. A magyar küldöttség tagjai ezzel kapcsolatban Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti ígéreteire hivatkoztak. Németh Zsolt képviselő elmondta: a román partnerek tudomásul vették a magyar képviselők felvetését a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban esedékes törvényekről, csupán a Nagy-Románia Pár képviselője jegyezte meg: nem örül, ha Magyarország diktál a román parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10/ Eörsi az MTI-nek elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnök és Severin külügyminiszter magyarországi látogatásuk alkalmával hangsúlyozták, hogy nem az alapszerződés betűjéhez kell ragaszkodni, hanem az indokolt igényeket kel teljesíteni, ehhez képest a külügyi bizottságokkal, illetve parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésein, semmilyen választ nem kapott arra, hogy a kormány hogyan is látja ütemezni az alapszerződés legfontosabb pontjait, a tanügyi és a helyi közigazgatási törvények módosítását, az egyházi ingatlanok rendezésének kérdését, vagy a kétnyelvű feliratok ügyét, ami még csak parlamenti intézkedést sem igényel. Szerinte emiatt merült fel a kétely a magyar küldöttségben, hogy elbizonytalanodás tapasztalható a román kormány részéről. Eörsi kijelentette azonban, hogy a Tokay György miniszterrel való találkozás megnyugtató válaszokat adott az aggodalmakra. "Ha az RMDSZ megfelelőnek tartja az alapszerződés teljesítését, a magyar fél sem türelmetlenkedhet" ? jegyezte meg Eörsi. Szerinte sokat nyomhat a latban, hogy Románia mennyit valósított meg az alapszerződésből, tehát ilyen módon összefüggés állhat fenn az alapszerződés végrehajtása és a madridi döntés között. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a döntésnek az ódiumát elsősorban a romániai magyar közösség fogja viselni. /MTI/
1997. április 12.
Feltűnően gyalázkodó hangnemű vezércikket közölt a bukaresti Adevarul a magyar parlamenti küldöttség látogatásáról Magyarországtól meglobbizva címen. Eörsi Mátyás kijelentéseit ? Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását, valamint, a Madridi-csúcs után alkalmat kell keríteni egy találkozóra, melyen közösen találjanak megoldást a közvélemény megnyugtatására abban az esetben, ha az egyik ország nem csatlakozik, arrogánsnak minősíti és kijelenti, hogy "szomszédaink jó hogy tudják, hogy Romániának nincs szüksége együttérzésre". Funar magyarellenességét túlszárnyalja a vezércikk. Adrian Ursu cikkíró szerint még nem telt el sok idő azóta, hogy a magyar lobbi gáncsolta Romániát, legnagyobb a kedvezmény megszerzésében. Kételkedik a Magyarország által felajánlott segítségben, majd Eörsi Mátyásnak az alapszerződés előírásainak megvalósításáról tett kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarország inkább a háza táján kéne körülnézzen, mivel nem biztosít anyanyelvű oktatást, valamint parlamenti képviseletet a kisebbségeknek. /Népszabadság, ápr. 14./
1997. április 14.
A Romániai Magyar Szó interjút közölt Eörsi Mátyással, a Magyar Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnökével, aki a múlt heti Romániába látogató magyar küldöttséget vezette. A magyar politikus elmondta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban eddig biztató, optimista kijelentések hangzottak el, de úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos idő eltelte után már nem nyilatkozatokra van szükség, hanem meg kell kezdeni a tényleges végrehajtást. "Számunkra nem világos, az RMDSZ koalíciós partnerei mennyire elszántak abban, hogy az alapszerződésbe foglaltakat végrehajtsák" ? jelentette ki Eörsi Mátyás, de hozzáteszi, hogy Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélése során az utóbbi kifejtette, hogy kormányszinten a koalíció elszánt abban, hogy az alapszerződést még a mostani tavaszi időszakban a törvényhozás szintjén végrehajtja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12, 14./
1997. április 30.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./
1998. május 14.
Eörsi Mátyás külügyi államtitkár máj. 14-én hivatalába kérette Petru Codrost, a Román Köztársaság budapesti nagykövetét és elmondta, elmondta: a minisztérium tudomására jutott, hogy Georghe Funar, Kolozsvár polgármestere olyan szövegű emléktáblát kíván leleplezni, mely szerint Alexandru Petrovici, a nagy szerb költő, akinek a nevét elmagyarosították, 1847-ben ezen a helyen tartózkodott. A magyar külügyminisztérium szerint a kolozsvári polgármester durva magyarellenes provokációjáról van szó, amelynek mögöttes szándéka a magyarországi választások megzavarása. A külügyminisztérium remélte, hogy a román kormány elhatárolódik a kolozsvári polgármester szándékától, és lehetőségeinek megfelelően befolyást fog gyakorolni rá, hiszen a magyar és a román vezetés legfelsőbb szintjén egyetértés van abban: mindkét országban fel kell lépni azokkal a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a dinamikusan fejlődő magyar-román viszonyt és az aktív partnerség további kibontakozását kívánják megzavarni. Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete május 14-én a román illetékeseket is tájékoztatja a magyar álláspontról.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./
1999. december 30.
Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./
2000. december 15.
Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. február 13.
Borbély Zsolt Attila reflektált Bauer Tamásnak a Népszabadságban megjelent A hazátlanság tartósítása című cikkére. "Ha egyszer végre összeállítja valaki a Szabad Demokraták Szövetsége nevű magyarországi politikai alakzat nemzetellenes ténykedésének leltárát, akkor bizton lehet egyik fő merítési forrása Bauer Tamás publicisztikai munkássága. A jó családból származó Bauer (az apja államvédelmis tiszt volt, akinek a Rákosi-korszakban elkövetett rémtetteivel kapcsolatban egyre több adat lát nyilvánosságot) cikkei igen gyakran foglalkoznak a par excellence nemzetpolitikai törekvések elvi-eszmei kritikájával. Említett írása minden lehető és lehetetlen érvet és látszatérvet megpróbál felhozni a státustörvény eszmei alapzatának kikezdésére. Úgy véli, e jogszabály alkotmányos zsákutca, mivel a határon túli magyar szervezetek: pártok, s a magyar alkotmány szerint pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak." Bauer szerint "a státustörvény szakít a szabad identitásválasztás elvével, amely a magyar nemzetiségi törvény elvi alapja." Borbély ezt Bíró Gáspárra hivatkozva cáfolta, továbbá Surján Lászlónak a Népszabadság január 31-i számában megjelent cikkére hivatkozva. Utóbbi éppen azt fejtette ki, hogy a magyar igazolvány elnyeréséhez olyan kritériumokat kell teljesíteni, melyek éppenséggel a magyar identitás választásával kapcsolatosak. "Bauer szerint ki kell végre mondani, hogy a határon túli magyarság a trianoni utódállamok politikai nemzeteinek részét képezi, az integrálódás útját az egyes kisebbségi szervezetek kormánykoalíciós szerepvállalása jelöli ki", ez "egybeesik az SZDSZ Eörsi Mátyás által egyértelműen megfogalmazott szándékával, miszerint e párt "nem akarja, hogy érdemes legyen magyarnak lenni"." /Borbély Zsolt Attila: Hazátlanság? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), február 13./
2001. június 27.
Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 26.
Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. július 12.
Kísértet járja be a magyarországi közéletet: az ügynökmúlt kísértete, állapította meg Sylvester Lajos. Eörsi Mátyás államtitkár bevallotta, hogy apja is ügynök volt, egyetemi tanár-, majd rektorként, de senkinek sem ártott, szemben Pokorni apjával, aki feljelentéseket írt. Ez gusztustalan csúsztatás, egyféleképpen viselkedik valaki tizenkét év politikai börtönbüntetéssel a nyakában, három évtizeden át zsarolva, és másféleképpen, ha mondjuk, egyetemi tanár. Ugyancsak Eörsire jellemző, hogy Pokorni lemondását álságosnak találja, szerinte csak azért tette, hogy piedesztált építsen belőle a maga és pártja számára, amelyről Medgyessyt elmarasztalhatja. Világos: Eörsi nem álságos, ő nem mond le. Eörsi Mátyás ügyvédi irodát nyitott azzal a Bauer Miklóssal, akit "körmös" Bauerként emlegetnek. Fia, Tamás az előző ciklusban országgyűlési képviselő volt. A legtöbbet beszélő. A kormánypárt, hogy a restauráció számára kedvező feltételeket teremtsen, politikai tisztogatást végez, leleplez, ellenőriz, feltár... Így tették ezt ötven évvel ezelőtt is. Egy apró mozzanat, cseppben a tenger: az oktatásügyi minisztériumban is nagy hibákra bukkannak. Egy hölgy tüsténkedő új ügynökként betelefonál a tévéhez: az Országimázs Központ március 20-án postáztatott igényes kivitelezésű, igen drága, a magyar millenniummal kapcsolatos anyagokat. CD-t, kottát, kazettát, könyvet. Március 15. már "lejárt". Világos: meg kell büntetni. Magyarországon a rendőrök már az olasz turistákat vagy sportolókat is megrégulázzák a zöld-fehér-piros zászlóért. /Sylvester Lajos: Közélet: bűzlő posvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2003. január 10.
Tárgyalásokat kezdeményezett a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével annak érdekében, hogy egyetértés alakuljon ki a két párt között a kedvezménytörvény módosítása ügyében - közölte Eörsi Mátyás /SZDSZ/. Leszögezte: az SZDSZ csak olyan javaslatot tud támogatni, ami az európai normáknak teljes egészében megfelel. Jelezte: ha a javaslat ennek a feltételnek nem felel meg, nemmel szavaznak majd. Eörsi Mátyás közölte: a legfontosabb szempont az, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség számára kedvező politikai helyzet jöjjön létre, amelyben a konfliktusok helyett az együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány alatt elfogadott törvény ennek a célnak nem felel meg, mert kizárólag konfliktusokat eredményezett. A szocialistákkal kezdeményezett tárgyalások indokaként elmondta, hogy a Fidesz nem fogja támogatni a kedvezménytörvény módosítását, ezért az MSZP-nek az SZDSZ egyetértését kell megszereznie. - Az a fajta szocialista párti koncepció, hogy a nemzeti közép irányába menjen a kormány, nem működőképes. A kabinet akármit tesz, a Fidesz úgyis le fogja hazaárulózni - mondta Eörsi Mátyás. Eörsi szerint a Fidesz külpolitikájától mindenütt elborzadnak, az a magyar nemzet szemében megbukott. /A kedvezménytörvény módosításáról. Az SZDSZ tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./
2003. január 30.
Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jan. 31-én kezdődő kongresszusán Szatmárnémetiben - közölte a magyar kormány szóvivője. Medgyessy külön is találkozik az RMDSZ vezetőivel, illetve a kongresszusra meghívást kapott határon túli más magyar szervezetek vezető képviselőivel, s egy munkaebéd keretében tárgyal Adrian Nastase román kormányfővel. A miniszterelnököt útjára elkíséri Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Fideszt Németh Zsolt alelnök, az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli a kongresszuson. /Román-magyar miniszterelnöki munkaebéd lesz Szatmárnémetiben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./
2003. február 1.
Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./
2003. február 8.
Nem írtak arról, hogy a két miniszterelnök diplomáciai sikereként is elkönyvelt kongresszus már messze nem a Brassóban, Marosvásárhelyen vagy akár Csíkszeredában felvetett problémákról szólt. Brüsszel ismételten elkönyvelhette, hogy a magyar-román viszony szépen megoldódott, egymásra talált a két ország vezetősége. Fel sem tűnt a résztvevőknek, hogy Nastase román miniszterelnök alig mondott érdemi dolgot. Csupán annyit, hogy a román állam semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni a kollektív jogok igényét és a területi alapon létrehozott autonómiát. Tehát semmit azokból az elvekből, amelyek mentén valamikor létrehozták az RMDSZ-t. És Nastase óriási tapsot kapott, jegyezte meg Ilyés Szabolcs. Megszólalt magyarul, leplezve azt az ütést, amit szavai jelentettek.A miniszterelnök szavait csak Eörsi Mátyás kommentálta, aki összekeverte az állami magyar egyetem alapítását újabb magyar szakok létrehozására tett ígéretekkel, reménykeltőnek nevezte Nastase elutasító szavait. Ő látott arra reményt, hogy néhány éven belül majd a román partner is elfogadja a kollektív jogok és az autonómia gondolatát. A kompromisszumokat az RMDSZ mindenkinél jobban meg tudja kötni. Az RMDSZ csak külső egyezményekre hajlandó, a belső ellenzéket már nem tudja elfogadni. Az, aki a valamikori (és a programban még fel nem adott) célok mellett akart állást foglalni, Tőkés László, ellenféllé, mi több, ellenséggé vált. Olyan ellenféllé, akinek már erkölcsi tartását is elítélendőnek állította be a küldöttek többsége.A kongresszus de facto programot módosított, partnert cserélt, és ezzel a kis lépéssel az állítólagos reálpolitika útjára vezette a romániai magyar közösséget. Ilyés Szabolcs: Egy kongresszus margójára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2003. május 24.
A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2003. május 26.
A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26
2003. május 28.
Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. június 4.
Továbbra is éles vita zajlik a pártok között a kedvezménytörvény módosításáról - adta hírül az MTI. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik az Orbán-kormány alatt elfogadott eredeti jogszabályhoz A parlament nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól, és így gyorsabban dönthessenek a módosításról. Németh Zsolt jelezte: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. A nemzeti retorikához folyamodó Tabajdi Csaba (MSZP) szerint az eredeti törvényt azért támogatták - fenntartásaik ellenére -, mert a pártérdeknél fontosabbnak tartották a nemzeti érdeket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az eredeti kedvezménytörvény elbukott, és a Fidesznek azt kellene tennie, mint amit korábban hangoztatott, vagyis fogadja el a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Herényi Károly közölte az MTI-vel: a Magyar Demokrata Fórum támogatja ugyan a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hogy az érintettek mielőbb hozzájuthassanak a benne előírt kedvezményekhez, de az előterjesztést csak módosításokkal tudják elfogadni. Az ellenzéki képviselő szerint a határon túli szervezetek a módosítások kapcsán kiszolgáltatott, zsarolt pozícióban vannak.
2003. június 18.
Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. augusztus 29.
Aug. 24-25-én Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borboly Csaba, a MIÉRT ügyvezető elnöke, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Debrecen közelében részt vettek a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak a táborában. Kuncze Gábor pártelnök előadást tartott az SZDSZ szerepéről és lehetőségeiről a kormányban. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő az SZDSZ EU-politikájáról beszélt. Gusztos Péter fiatal országgyűlési képviselő és Csőzik László, az Új Generáció elnöke a szervezet jövőjéről, távlati terveiről tartottak előadást. A MIÉRT és az Új Generáció vezetői együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. /MIÉRT és RMDSZ vezetők az Új Generáció rendezvényén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2003. október 1.
A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2003. október 13.
Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2004. február 2.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint hamis Eörsi Mátyás azon kijelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) "provokálja" a román hatóságokat, az SZDSZ-es képviselő ezzel szemben úgy véli, hogy a tanács által képviselt a "mindent azonnal és hangosan követelni" politikája nem vezet eredményre. A Jobbik hangsúlyozta: az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvései békések és törvényesek, az aktivistái ellen történt jogtalan román rendőri fellépéseket még a román Helsinki Bizottság és az RMDSZ is elítélte. Eörsi Mátyás kifejtette: a kisebbségek ügyében két politika követhető. Az egyik a SZNT által képviselt, amely minél többet követel, semmivel sem elégedett és provokál, vádaskodik. Szavai szerint ezzel a politikával szavazatokat lehet szerezni Magyarországon és a romániai magyarok között is, de nem lehet valódi sikereket elérni kisebbségi ügyekben. Eörsi kijelentette: a romániai magyarság létszámának csökkenése tény, ennek fő oka Románia gazdasági helyzete, de részben a rosszul sikerült státustörvény is hozzájárult a Magyarországra költözéshez. A védőhatalmi státus követelése – mint mondta – nevetséges, mert ilyet Magyarország a nagyhatalmaktól nem fog megkapni és "megint csak arra alkalmas, hogy provokálja a románokat és ezzel újabb ellentétet szítson a romániai román többség és a magyar kisebbség között". /Eörsi: Az SZNT "provokálja" a román hatóságokat. Cáfol a Jobbik Magyarországért Mozgalom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2004. február 3.
Amikor Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban az Európa Tanács közgyűlésén szóvá tette a Székely Nemzeti Tanács tagjainak román hatósági zaklatását és politikai üldözését, többek között azt, hogy Adrian Nastase miniszterelnök és Mircea Geoana külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg az autonómiatörekvések támogatóit, akkor Eörsi Mátyás (SZDSZ) felszólalásában meghazudtolta képviselőtársát. Azt állította, hogy az SZNT provokálja a román hatóságokat. /Nits Árpád: A túlszeretés igazi nagymesterei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
2004. február 17.
Markó Béla vitairata önmagában több előremutató javaslatot tartalmaz. Valóban szükség van magyar nemzetstratégiára, nemzetpolitikai minimálkonszenzusra. Markó Béla levelének reális helyét a szerző által vezetett RMDSZ utóbbi tíz évének politikai kontextusába kell helyezni, mutatott rá Borbély Zsolt Attila. Markó elvállalta 1993. január 15-én, Brassóban, hogy vezetése alatt az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezete minden olyan lépést meg fog tenni az autonómia eléréséért, amely nem ütközik a román etnokratikus államjogi keretbe. Az RMDSZ átépíti önmagát nemzeti önkormányzattá, megfogalmazza az autonómiastatútumokat. Ehhez képest a demokratizálódás elakadt, a belső választás és az önmegszámlálás (nemzeti kataszter felállítása) elmaradt, a szervezet pedig 1995-től kezdve egyre pártszerűbben működik. Az RMDSZ hivatalos kommunikációja átállt a versenypártok stílusára. Borbély Zsolt Attila rámutatott: a Kárpát-medencei magyarságnak van nemzetstratégiája: az autonómia a Horn-kormány idején, 1996-ban került bele az első összmagyar értekezlet, az úgynevezett magyar-magyar csúcs záródokumentumába. Szerinte külön "fehér könyvet" lehetne összeállítani az MSZP és az SZDSZ másfél évtizedes olyan lépéseiről, melyek a magyar érdeket súlyosan sértették. A minap Eörsi Mátyás meghazudtolta Németh Zsoltot, azt állítva, hogy nem a román hatóságokat kell elítélni a Székely Nemzeti Tanács aktivistáinak zaklatása miatt, hisz ez utóbbiak "provokálták" a román felet, veszélyeztetve az RMDSZ politikájának sikerét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának történelmi jelentőségét az adja, hogy ma Iliescuéktól Kovács Lászlóig mindenki az autonómiáról beszél, így vagy úgy. Elengedhetetlen, hogy a Máért is közös nyilatkozatban kiálljon az autonómia mellett. /Borbély Zsolt Attila: A nemzetpolitikai valóság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 17./
2004. június 23.
Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2004. szeptember 14.
Az Országgyűlés szept. 13-án egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A referendumot azt követően kell kiírni, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze. A népszavazáson arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A Fidesz és az MDF nem csupán a kiíráskor szavaz igennel, hanem a választóktól is azt kéri majd, hogy támogassa a határon túli magyarok igényét. Az SZDSZ nem támogatja a kezdeményezést. Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus úgy nyilatkozott, hogy a határon túli magyarok egy részének a helyzetét a majdani uniós tagság rendezi majd, a kárpátaljaiak és a vajdaságiak számára pedig az utazást kell megkönnyíteni. Szabó Vilmos kisebbségekért felelős politikai államtitkár elmondta: a kormányzatnak nincs ellenvetése az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése ellen, de választani kell: az autonómia vagy a kettős állampolgárság fontosabb. Markó Béla elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarság túlnyomó többsége helyeselné a kettős állampolgárságot, ugyanakkor a felmérések aggasztó adatokat is tartalmaznak, hiszen elég sokan azt mondják, hogy kitelepülnek, ha megkapják a magyar állampolgárságot. Az RMDSZ egyetért a Magyar Demokrata Fórum által javasolt változattal, miszerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot, mint a nem magyar nemzetiségűek. /B. T.: Elfogadták a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. Az RMDSZ is az állampolgárság könnyebb megszerezhetőségét támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
